A 2013-2014-ben zajló Mesés Hetés Mintaprogram sikeres megvalósulásához a helyi közösség aktív újjászervezésén keresztül vezetett az út. A magyarországi és szlovéniai apró falvak idős lakói olyan tudásokat, történeteket őriznek, melyekre a mintaprogramot elindító kutatókon, szakembereken kívül a helyi fiatalok, a térségbe beköltöző családok is...
Minden család őriz régi képeket, amik a szülőktől, nagyszülőktől származnak, és a régi időkre emlékeztetnek. A családi fotók közül kiemelkedően értékesek azok, amelyek a helyi szokásokról, fontos eseményekről, vagy éppen régi tájértékekről, házakról, egy-egy közösségi épület építéséről szólnak.
Magyarország délnyugati részének aprófalvas térségében általában nem lakott elegendő család a templomépítéshez. Nem véletlen tehát, hogy a Kárpát-medencében itt találjuk a legtöbb és legváltozatosabb formájú haranglábat. A legrégibbek az 1700-as évek közepén épültek. Haranglábakat - II. József 1786-os rendelete nyomán - a protestáns felekezetek is...
A korai, házivászonból készült viseleti darabok általában díszítetlenek voltak - a "cifrálkodást" sokáig rendelettel is tiltották - legfeljebb az ünnepi darabok összeállításához használtak bonyolult kötéseket, azsúrt. Ráadásul a természetes festékanyagok nem bírták a mosást, így csínján kellett bánni házi használatukkal.
A 17-18. századi vallási torzsalkodások után Hetés lakossága túlnyomó részben katolikus lett, csak az északi területen élt néhány református kisnemesi család, illetve a betelepítettek között fordult elő evangélikus vallású. A környezetükben élő, katolikus horvát és "vend"/szlovén lakosság egységesítő hatása is érződött. A vallási türelem általános...
A Hetés tájértékekben kiemelkedően gazdag táj: a négy magyarországi településen 63 tájértéket sikerült felméréssel rögzíteni, a szlovéniai oldal hat településéről pedig összesen 55 egyedi tájérték került be a kataszterbe.
A hetési néprajzi táj egységét 1920-ban mesterséges határmeghúzással bontották meg. A határt a Vasfüggöny jelentette, amely a Magyarország és az egykori Jugoszlávia közötti politikai viszony megromlását követően egy időben a szögesdrót mellett aknamezővel is kettészakította a korábban összetartozó hetési falvakat. A határsáv magyarországi részébe...
Bödeháza (Bödeháza-Szentistvánlak), Gáborjánháza, Szijártóháza, Zalaszombatfa, Genterovci - Göntérháza, Kamovci - Kámaháza, Radmožanci - Radamos, Žitkovci - Zsitkóc, Mostje - Hídvég, Banuta - Bánuta. Tíz apró település a Kerka- és a Mura-vidék találkozásánál, amelyek egy határon átnyúló kistáj, a Hetés részei.
