Minden család őriz régi képeket, amik a szülőktől, nagyszülőktől származnak, és a régi időkre emlékeztetnek. A családi fotók közül kiemelkedően értékesek azok, amelyek a helyi szokásokról, fontos eseményekről, vagy éppen régi tájértékekről, házakról, egy-egy közösségi épület építéséről szólnak.
Magyarország délnyugati részének aprófalvas térségében általában nem lakott elegendő család a templomépítéshez. Nem véletlen tehát, hogy a Kárpát-medencében itt találjuk a legtöbb és legváltozatosabb formájú haranglábat. A legrégibbek az 1700-as évek közepén épültek. Haranglábakat - II. József 1786-os rendelete nyomán - a protestáns felekezetek is...
A templom, régies szóval egyház, az egyazon felekezethez tartozók kultuszhelyeként központi szerepet töltött be a falvak életében. Közösségszervező szerepe is jelentős volt.
A pajták minden gabonatermő vidéken megtalálhatók. Különösen a csapadékos területeken fontosak, ahol a szabad térben való tárolás tönkretenné a termést. Általában nagyméretű, három részből álló építmények ezek, amelyekben nemcsak a behordott gabonaféle felhasználásig történő elhelyezése és a szálas takarmány tárolása volt megoldható, hanem egyúttal...
A korai, házivászonból készült viseleti darabok általában díszítetlenek voltak - a "cifrálkodást" sokáig rendelettel is tiltották - legfeljebb az ünnepi darabok összeállításához használtak bonyolult kötéseket, azsúrt. Ráadásul a természetes festékanyagok nem bírták a mosást, így csínján kellett bánni házi használatukkal.
Hetés a 19. század vége óta híres volt gazdagon díszített textíliáiról, és a készítő asszonyok rendkívüli ügyességéről.
A 20. századi európai történelem meghatározó szimbóluma, a Vasfüggöny. A több ezer kilométeren keresztül húzódó kerítés nem csak határvonalat jelentett, hanem a két, egymással szemben álló világrend ellentétét jelképezte.
A "kegyetlen kerítésnek" is nevezett Vasfüggöny, amely csaknem fél évszázadon keresztül elválasztotta Európa keleti és nyugati felét egymástól, napjainkra egyre hangsúlyosabban a határok nélküli szabadság és az összetartozás újraértelmezett jelképévé válik.
1989-ben az akkori Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága döntést hozott a Vasfüggöny lebontásáról. A Vasfüggöny és annak a bontása nem csak történelem a hetésieknek, hanem az idősebb generáció számára a megélt valóság is egyben.
A 19. század végén és a 20. század elején a Hetés vidékének építkezésében a polgárosodás nagyon jelentős változást hozott. Az újonnan épített téglaépítésű, cseréptetős házakat már tanult mesteremberek készítették, akiknek szakismerete a míves anyaghasználatban, az új építési megoldások alkalmazásában egyaránt megmutatkozott. Az épületek alapozása,...
