A pajták minden gabonatermő vidéken megtalálhatók. Különösen a csapadékos területeken fontosak, ahol a szabad térben való tárolás tönkretenné a termést. Általában nagyméretű, három részből álló építmények ezek, amelyekben nemcsak a behordott gabonaféle felhasználásig történő elhelyezése és a szálas takarmány tárolása volt megoldható, hanem egyúttal...
A "kegyetlen kerítésnek" is nevezett Vasfüggöny, amely csaknem fél évszázadon keresztül elválasztotta Európa keleti és nyugati felét egymástól, napjainkra egyre hangsúlyosabban a határok nélküli szabadság és az összetartozás újraértelmezett jelképévé válik.
Magyarország délnyugati részének aprófalvas térségében általában nem lakott elegendő család a templomépítéshez. Nem véletlen tehát, hogy a Kárpát-medencében itt találjuk a legtöbb és legváltozatosabb formájú haranglábat. A legrégibbek az 1700-as évek közepén épültek. Haranglábakat - II. József 1786-os rendelete nyomán - a protestáns felekezetek is...
Minden család őriz régi képeket, amik a szülőktől, nagyszülőktől származnak, és a régi időkre emlékeztetnek. A családi fotók közül kiemelkedően értékesek azok, amelyek a helyi szokásokról, fontos eseményekről, vagy éppen régi tájértékekről, házakról, egy-egy közösségi épület építéséről szólnak.
A 2013-2014-ben zajló Mesés Hetés Mintaprogram sikeres megvalósulásához a helyi közösség aktív újjászervezésén keresztül vezetett az út. A magyarországi és szlovéniai apró falvak idős lakói olyan tudásokat, történeteket őriznek, melyekre a mintaprogramot elindító kutatókon, szakembereken kívül a helyi fiatalok, a térségbe beköltöző családok is...
A zöldút Te magad vagy" - így szól a Zöldutak Módszertani Egyesület (ZÖME) szlogenje. Ezzel azonosulva Magyarország különböző tájain közel 15 helyi közösség határozott úgy, hogy térségi léptékben gondolkodva településeiket, tájértékeiket és tudásukat zöldutakkal kötik össze.
1989-ben az akkori Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága döntést hozott a Vasfüggöny lebontásáról. A Vasfüggöny és annak a bontása nem csak történelem a hetésieknek, hanem az idősebb generáció számára a megélt valóság is egyben.
A 20. századi európai történelem meghatározó szimbóluma, a Vasfüggöny. A több ezer kilométeren keresztül húzódó kerítés nem csak határvonalat jelentett, hanem a két, egymással szemben álló világrend ellentétét jelképezte.
A paraszti konyha sütésre-főzésre általában disznózsírt használt. Szükség volt azonban a növényi olajokra is, hiszen a katolikus lakosság számára böjti időszakokban tilos volt a zsír használata.
A korai, házivászonból készült viseleti darabok általában díszítetlenek voltak - a "cifrálkodást" sokáig rendelettel is tiltották - legfeljebb az ünnepi darabok összeállításához használtak bonyolult kötéseket, azsúrt. Ráadásul a természetes festékanyagok nem bírták a mosást, így csínján kellett bánni házi használatukkal.
