I. Hetés Fotókiállítás
Hetés a legszebb a mi szemünkkel
2021. augusztus 14-én 14.00-20.00 tartották a Hetés Fesztivált, ahol 16 órakor a Mesés Hetés iránt érzelmileg is elkötelezett emberektől kért 12-12 fotóból kiállítást szerveztünk I. Hetés Fotókiállítás néven.
Lássuk a Fotósokat és azt, hogy a Hetés szeretetük honnan fakad?!
Légifotók Hetésről - László János - Civertan
Lechner Ödön szerint a madarak miatt is érdemes szép épület tetőket tervezni, építeni. (A madaras anekdota, amelynek több szövegváltozata kering, körülbelül a következő: a Postatakarék építésekor Málnai Béla megjegyezte, hogy felesleges ilyen díszes tetőt építeni, hiszen az utcáról alig lehet észrevenni. Lechner erre úgy válaszolta, hogy a madarak előtt is szégyellné magát, ha alkotása tökéletlen lenne.)
Kollégáimmal Magyarország felett repülve, "madárlátta" élményeket gyűjtve már közel 700 000 képüzenetet rögzítettünk.
Mind a légifotózást, mind Hetést is látni és megélni - egyfajta szerelem. Imádok szerelmesnek lenni - remélem, leszek még párszor. Vajon lesz idén bőralma Bödeházán? És ha ősszel a torony után jobbra megyünk a határban, akkor ott lesznek az őzek? A légifelvételek Hetésről egyfajta dokumentumok.
Mert fölülről láttatjuk Hetést. Megérinteni, megszagolni,
megkóstolni lent kell, élvezzék a Hetés Fesztivált.
Az én Hetésem - Bedő Andrea
Több éve fotózom Hetést, ismerem a tájértékeit, tudom, hova álljak egy-egy kép készítésénél, hogy ne lógjanak be a zsinórok, tudom, hol kel fel a nap, hol nyugszik le, s nagyon szeretek fotózni. A rendezvényfotózás is megszokottá vált számomra a hetési településeken, ismerem és szeretem az itt élő embereket. Sok ezer képet készítettem, kihívás volt kiválasztani 12-őt. Próbáltam ritkán látható, gyönyörű pillanatokat hozni a képeken.
A saját kép pedig Kínában készült szelfi, mert muszáj ralátással lenni a világra, hogy igazán tudjuk értékelni a saját világunkat. Hetést én választottam, vagy Hetés választott engem nem tudom, de itthon vagyok.
Hetés beszippantott... Balog Anita
Az első benyomások, az illatok, a házak, a tárgyak, az itteni táj májusi zöldje, a szomszéd nénik reggeli csivitelése... Hetés beszippantott, és itt tart már 12 éve. Erős a késztetés, hogy elkapjuk a pillanatot, nehogy elmúljon. Berakni az albumba az emlékek közé, mint a kamrába az év termését.
Amikor a fényképezéssel ismerkedtem középiskolás éveimben, 24, vagy 36 tökéletes, megkomponált fotót szerettem volna kiszedni a fényképezőgépből. tudni kellett mi fér bele a kereső kockájába. Megtanultam az előhívási munkafolyamatokat is. Talán ez az oka, hogy ma sem készítek sok képet. Ezeket sem tudatosan, előre megfontolva. FÉNY és ÁRNYÉK benne rajzok emberekről, állatokról, növényekről, tárgyakról, amiket nem akarok elfelejteni.
Hetés tényleg
mesés... Kovács Zoltán
Papám testvére Bödeházán lakott, édesapám Zalaszombatfán született illetve sokat tartózkodtam gyerekkoromban Rozika néninél, aki szintén Zalaszombatfában lakik. Számomra az volt az igazi nyaralás. Innen van a hetési tájegységhez való kötődésem.
Munkám során sokat tartózkodom Tirol tartomány kitzbüheli régiójában. Szeretem felfedezni a szép tájakat és megörökíteni a pillanatokat. Amatőr fotósnak tartom magam, van mit tanulnom, de igyekszem minél szebb képeket készíteni.
A fotózáson kívül télen kedvenc elfoglaltságom még a hóból különböző figurák, címerek elkészítése. Így készült a hetési "hófumu" is. A bemutatkozási fotómon pedig Rédics község címere látható, melynek az alapja hó és erre kerül fel még a többi hozzávaló. Ha otthon vagyok, akkor mindig szakítok időt Hetésre, mert Hetés tényleg mesés.
Egyszer volt, újra él ... Hetés - Kovács Tünde
A fotózás felé a munka világa vitt, a feladat, hogy fedezzük fel és ismerjük meg a térséget, ahol dolgozunk. A másfél évtized, azóta kikapcsolódást jelentő hobbivá nőtte ki magát, ami segít kiszakadni a mókuskerékből, lelassulni, figyelni és élményt gyűjteni.
Feltöltődést jelent minden pillanat és megunhatatlan az évszakok, napszakok és a természet váltakozásaként, változásaként a térség minden szegletének előtűnő újabb és újabb arca.
Hetés irányába egy kedves ismerős terelt és rabul is ejtett a vidék, ami rengeteget változott az évek alatt. Kedves a szívemnek a régmúlt minden emléke, amire vigyáznak az itt élők és büszke vagyok azokra az alkotókra, akik új értékekkel gazdagítják a vidéket.
Boldoggá tesz, hogy egy befogadó közösségben sokakat jó ismerősként köszönthetek, akiknek fontos helyet foglal el a szívében Hetés.
Örülök minden alkalommal, amikor részese
lehetek Hetés programjainak és élményekkel gazdagítanak.
Lelkem gyermeki csücske vidám, ha Hetés mesél, hiszen itt az aranytojást tojó tyúkocskák mellett már a három nyúl is felbukkant, hogy új történetekkel bővítsék az itt élők krónikáját határon innen és túl.
Bár több mint 10 éve barangolok időről-időre Hetésben, még várnak felfedezni és megörökíteni való témák. Hetésben az ősz is csodás és eddig - csak véletlen lehet - kimaradt...
Hetésben élek... - Kovács Barbara
Születésemtől fogva Hetésben élek. Nagyon szeretem a környéket és az itt élő embereket. Mindenki ismer mindenkit, ha tudunk, segítünk egymásnak. Csendesebb és nyugodtabb környéken nem is élhetnék. Több éve figyelem az állatok világát és a táj szépségét.
Elkezdett jobban érdekelni a természet fotózása, így felszerelkeztem különféle eszközökkel, hogy megörökítsem a pillanatokat. Követem az állatok kedvenc helyeit, táplálkozási szokásaikat. Figyelemmel kísérem a környezet változásait, amit az évszakok alkotnak.
Hetés - a kis falvak, a tér és a táj összhangja - Mihalicz Balázs
Motoros vagyok, szeretem a szabadságot, a szép tájakat, az izgalmas kalandokat, szívesen utazom, járom a világot más motorosokkal, találkozom emberekkel.
Szeretek fotózni is. Motorokat is szívesen újítok fel, s ilyenkor mindig valamilyen szép helyen fotózom őket.
Hetésben is van pár hely, szeretem az itteni kis falvakat, s szívesen jövök vissza újra és újra. Legutoljára a kislányommal oldalkocsis motorkerékpárral voltam.
A Hetés Barátság Parkba jöttünk le trabantosokkal az Őrségből, örülök, ha a képeim másoknál is sikert aratnak!
Mit szerethetünk Hetésben? - Mihályka Tibor
Amikor a Bödeházán élő Tibort kértem, hogy írjon magáról, azt mondta az nem az ő műfaja.
Gondoltam, segítek, így megkérdeztem:
Mit szeretsz Hetésben?
Nos a válasz:
MINDENT.
Azt hiszem, tényleg ilyen egyszerű.
Mi lesz a Hetés gyermekeinek öröksége?
Kedves Andréa!
Arra kérsz hogy magyarázzam el neked néhány szóban, hogy mit szeretek Hétesben ... Pár szóban, amikor annyi mondanivaló van!
Kicsit több mint 10 éve készülünk itt a boldog nyugdíjra. Ez alatt a 10 év alatt megtanultam szeretni az itteni embereket : bátor emberek, büszkék hazájukra és hagyományaikra, üdvözölnek. Te vagy a képviselő, te, aki sokat teszel Magyarország e csodálatos gyöngyszemének népszerűsítéséért !
Megtanultam szeretni a nagylelkű, változatos, gazdag természetet is ... sokat járok ott, minden időjárásban és minden órában, és mozgalmas felfedezéseket teszek. A tájak egyediek, természetesen az évszakoktól függően változnak, de az órákkal is: a fények játszanak az öreg fákkal, a szántóföldekkel, a szántással, a sövényekkel, az éggel ...
És persze a vadvilág kivételes: szarvas, róka, madár, rovar, és az erdő királya, a szarvas egyedi érzelmeket kelt bennem.
Persze néhány erdei pusztítás bánt engem - kíváncsi vagyok, mi lesz a Hetés gyermekeinek öröksége. Természetesen a vadkerítések elterjedése, amelyek ellopják a területeket az állatoktól, amelyek már jóval előttünk voltak, valódi problémává válik, és kockáztatja, hogy megfosztják Hetés gyermekeit örökségük egy másik részétől.
Továbbá melegen támogatlak minden olyan kezdeményezésedben, amelyet vezetsz, hogy fokozza ennek a csodálatos, Magyarországon egyedülálló régiónak a szépségét, és lehetővé tegye mindenki számára, hogy megismerje gazdagságát! És ily módon engedje meg magamnak, hogy holnaptól új találkozásokban reménykedjek!
Még egyszer köszönöm,
Olivier Saint-Amand
írta: Gaborjanhaza
Hetés szerelmese!
PS: Nagyon köszönöm a meghívást és sok örömet kívánok a kiállítás minden látogatójának!
Chère Andréa,
Tu me demandes de 'expliquer en quelques mots ce que j'aime en Hétes...
En quelques mots, alors qu'il y a tant à dire!
Il y a un peu plus de 10 ans que nous nous préparons à vivre ici une heureuse retraite. Pendant ces 10 années, j'ai appris à aimer les gens d'ici: des personnes courageuses, fières de leur pays et de leurs traditions, accueillantes. Tu en es bien la représentante, toi qui fais tant pour faire connaître cette magnifique perle de Hongrie!
J'ai aussi appris à aimer la nature généreuse, variée, riche, ... Je m'y promène beaucoup, par tous les temps et à toutes les heures, et j'y fais des rencontres émouvantes. Les paysages sont uniques, variant au fil des saisons, bien sûr, mais aussi au fil des heures: les lumières jouent avec les vieux arbres, les champs, les labours, les haies, les ciels ...
Et, bien sûr, la faune est exceptionnelle: les chevreuils, les renards, les oiseaux, les insectes, et le roi de la forêt, le cerf, me procurent des émotions uniques.
Bien sûr, certains saccages de la forêt me font mal - je me demande quel sera l'héritage des enfants de Hétes. Bien sûr, la multiplication des clôtures ,qui volent des territoires aux animaux qui étaient là bien avant nous, devient un vrai problème et risque de priver les enfants d'Hetes d'une autre partie de leur héritage.
Aussi, je te soutiens chaleureusement dans toutes les initiatives que tu mènes pour valoriser la beauté de cette magnifique région, unique en Hongrie, et permettre à chacun de prendre conscience de ses richesses !
Et, de cette façon, me permettre à moi aussi d'espérer de nouvelles rencontres dès demain!
En te remerciant encore,
Olivier Saint-Amand
de Gaborjanhaza
Amoureux de Hetés!